Rólunk

Bánék vagyunk és 2014 óta készítünk hamburgereket.

2014. szeptember
Az első üzlet egy garázs volt a szegedi Csillag téren. Már legalább tíz éve téma volt a családban, hogy foglalkozzunk vendéglátással, de sokáig nem vágtunk bele. Aztán vettem egy motort, de nem volt jogsim és ez a helyzet semmi jót nem jelent hosszú távon, ezért beiratkoztam egy tanfolyamra. A Csillag térre jártam elméleti oktatásra és többször elsétáltam egy átadó garázsüzlet mellett. Egyik alkalommal, felhívtam a megadott számot és lebeszéltem egy találkozót. Az ember elmondta, hogy kibaszott jól ment az üzlet, de kapott egy külföldi állásajánlatot és pár hónapja bezárta a helyet. A beszélgetés után legalább egy hónapra megszakadt a kommunikáció, aztán felhívott, hogy mire jutottunk, mert nagy az érdeklődés, de nem adná oda szívesen akárkinek (dehogynem).
Akkoriban kútfúrással foglalkoztam és az egy elég rizikós meló. Most nem részletezem, de egy sörért beszélek. A lényeg, hogy kellett mellé valami stabil bevétel a családnak, mert a vízbányászat néha jó nagy szívás.
Az üzlet megköttetett, kifestettünk, vettünk az Auchan-ban egy hobbi rostlapot nyolc ezer forintért és megnyitott a Tom Burger. Nem voltak nagy terveink. Azt gondoltuk, hogy jó lenne majd egyszer akár napi 30-35 hamburgert is eladni. 
A nyitás utáni harmadik héten betörtek és elvitték az alapanyagunk nagy részét.
A tervezett forgalom sem igazán akart összejönni. Úgy el voltunk dugva az épület hátsó oldalában lévő kis lyukban, hogy rokonokon, barátokon és néhány közeli szomszédon kívül senki nem talált oda hónapokig. Így telt el a tél. Igazán nagy veszteséget nem tudtunk csinálni, mert csak mi dolgoztunk magunknak, az meg ingyen van. Tavasszal elkezdett működni a dolog. Kellett hozzá egy közismert és közismerten kritikus ember facebook bejegyzése, amiben a burgereinket méltatta, kellett egy burger rajongó, onkológus adjunktus posztja az egyik szegedi gasztro oldalon, egy cikk a megyei lapban, ahol öt burgerező összehasonlító tesztjén jól szerepeltünk. Volt időnk télen kísérletezni. Nem terveztük megreformálni a szegedi hamburger piacot, de a kíváncsiság vitt előre és jöttek a  szokatlan alapanyagok, mint például a szarvas, áfonya, ajvár, parmezán vagy vaddisznó.
Sok apróság kellett, hogy egyről a kettőre jussunk, de az igazi áttörést a SZIN hozta meg. A mai napig nem tudjuk, hogy kerültünk be a fesztiválra kitelepülő vendéglátók közé. Pályáztunk, de nem feleltünk meg a feltételeknek és be sem adtuk a hiánypótlást, mert nem volt mit beadni. Aztán egy vasárnap este sms-t kaptunk, amiben arra kértek a szervezők, hogy a következő héten vegyük fel velük a kapcsolatot a szerződéskötés miatt. Azt gondoltuk, hogy tévedésből küldték az üzenetet, de pár nap múlva kiderült, hogy tényleg ránk gondoltak. Már soha nem fogjuk megtudni, hogy mi történt de mi kussoltunk és mentünk aláírni a szerződést.
A rendezvény elképesztő volt. Abban az évben a fesztivál 6 napos volt és nem nagyon kellett aludni az alatt a hat nap alatt. A bulik reggel 5-ig tartottak, de akkor még sorban álltak az emberek, hogy lefekvés előtt egy kis ételhez jussanak. Egy óra múlva elfogyott minden és ilyenkor lehetett pihenni egy kicsit 8-ig, amikor jött a nappalos műszak és lehett menni előkészülni a következő éjszakára. A fesztivál után elszabadult a pokol a Csillag téren. Mindenki nálunk akart enni és az utcán, kígyózó sorokban várták az emberek, hogy nálunk ehessenek. Lépnünk kellett.

2015 november
Ekkor nyitottuk meg Baan’s Kitchen néven a Nemes Takács utcai üzletet. Itt már nem kellett hónapokig várni, hogy beinduljon az élet, mert a forgalmunk jó volt. Az étlapot kibővítettük levesekkel, sültekkel és egytálételekkel is. Igazából nem nagyon tudtuk, hogy mit is akarunk. Lett egy felszolgálós  éttermünk 10 asztallal, de nem volt koncepciónk, tőkénk és nem volt vezetési tapasztalatunk. Utóbbi bizonyult a legnagyobb problámának, mert ekkor már 8-10 fős személyzetet kellett volna jól koordinálni. Hát nem ment. Nehezítette a helyzetet, hogy ekkoriban még fúrtam a kutakat, ami néha hetekre elvont a vendéglátós feladatoktól.

2016 május
Budapesten is nyitottunk egy üzletet. Ha Szegeden sikerült befutni, akkor nehogy ne tudjuk megismételni a fővárosban. Ott tízszer annyi ember van, itthon már egyszer végigcsináltuk, másodszorra még jobbak leszünk, ismerjük a kezdeti nehézségeket, fasza lesz.
Hát nem.
Nem volt helyismeretünk, kapcsolati tőkénk, tőkénk és továbbra is komoly kihívásokkal küzdöttünk a vezetés területén. A pesti sztori 15 hónapig tartott és értünk el eredményeket. Lett forgalmunk, de akkora gondot jelentett a munkaerő, hogy muszáj volt offolni. Ekkor még erősen élt bennem a vágy, hogy néhány hónapon belül újra belevágunk, de győzött a józan ész és inkább visszavonultunk. Nagy bukás volt, de egyszer majd ez is megtérül.

2016 szeptember
Átköltöztünk a szegedi Nagyáruház passzázsára. Ez volt a legnagyobb kockázat amit eddig vállaltunk, de előre menekültünk. Olyan magas bérleti díjat kellett kitermelni, ami több volt a korábbi három üzlet összes ilyen jellegű költségénél. Cserébe frekventált helyen vagyunk egy jól felszerelt, korszerű -bár a korábbi Nemes Takács utcainál kisebb- ingatlanban. Úgy tűnik, hogy jó döntést hoztunk, mert már bő három éve vagyunk itt. A kínálatunk letisztult, de változatos, a forgalom manapság minden korábbi rekordot megdönt.

2017 május
Nyitottunk egy szezonális helyet a Partfürdőn. Ez a terület, a Tisza partján, rendszeresen ad helyszínt rendezvényeknek, így a fesztiválok egyre szervesebb részét képezik az életünknek. Vannak saját rendezvényeink is. Gyerektáborokat és sporteseményeket is szervezünk. 
Ez már a negyedik Baan’s lett volna párhuzamosan egyszerre (itt még működött a pesti is), amit soknak gondoltunk, ezért a nyári időszakra bezártunk a Csillag téren. Na a nyári bezárásból másfél év lett, de legalább volt idő rendesen felújítani.

2018 szeptember
Sokat tettünk az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért. Száműztünk szinte minden műanyag csomagolóanyagot, átálltunk fair trade, vagy utz minősítéssel rendelkező kávé és csokoládé használatára, valamint jelentősen kibővítettük a kevésbé környezetterhelő, húsmentes ételek választékát.
Nem annyira látványos, de fontos munka folyt a háttérben, hogy kinőjük a gyerekbetegségeinket. Az elején még jól állt nekünk az amatőrség, de megváltoztak a körülmények és az elvárások.

2019 március
Ideje volt megint előre nézni és tovább fejlődni. Márciusban újra kinyitottunk a Csillag téren, de már egy franchise partner üzemelteti a helyet. Nagyon izgultunk mindketten, hogy mi lesz, de az első pillanattól kezdve működött a koncepció. Eddigre elég tapasztaltak lettünk, új helyek nyitásában és be is vetettük az összes praktikánkat.

2019 május
Vettünk egy food truck-et, amivel a korábbinál sátras/faházas megoldásokhoz képest könyebben,  több helyre tudtunk kitelepülni. A szegedi gasztro és zenei fesztiválok mellett eljutottunk sporteseményekre és távolabbi rendezvényekre is. A hálózat építési terveinket kiválóan tudja segíteni egy ilyen mobil egység, így az év második felében elkezdtük saját tervek alapján megépíteni a második büfékocsit.

2019 december
Az év végén Orosházán megnyílt a második franchise üzletünk. Az indulás pillanatától jó forgalmakat produkál. Az előzetes számítások legoptimistább verziójának a dupláját termeli, ami nagyon meglepett bennünket. Hasonló érdeklődést tapaszaltunk Hódmezővásárhelyen, amikor kitelepültünk az egyik kocsma elé néhány napra.

2020
Egyértelműen a franchise hálózat bővítése a cél, de konyhaként korlátozottak a lehetőségeink. Ehhez nagyon más alapokra kell helyeznünk a működésünke. Létesítenünk kell egy üzemet. Ez hatalmas kihívás számunkra. A nyers hús miatt nagyon, de tényleg nagyon szigorú előírásoknak kell megfelelni és ez bonyolult infrastruktúrát igényel. Ha sikerül, akkor kitárul a világ és jogosultak leszünk az egész Európai Unióba alapanyagot szállítani. Hello world...